Tréningek
Kreatív stresszoldó tréning - 2017. 05. 20. - 14-17 óráig - 6000Ft.
Kreatív önismereti tréning - 2017. 05. 27. - 14-17 óráig - 5000Ft.
Önbizalom növelő tréning gyerekeknek - 2017. 06. 10. - 14-17 óráig - 6000Ft.
"...mindaz stresszor, amit mi magunk annak értékelünk
és aképpen reagálunk rá."
/Bagdy Emőke/
A lelki
egészségvédelem területén elsődleges fontosságú kérdés a megelőzés - prevenció - vagyis mit tehetünk, milyen
körülményeket teremtsünk, hogy a különböző lelki megbetegedések ki se
alakuljanak.
Stressz - (Általános Adaptációs Szindróma GAS) a szervezetre ható külső körülmény, illetve ezen, körülmények hatására a szervezetben lezajló belső változások.
Vagyis, amikor a környezet és a személy kölcsönhatása nincs összhangban, az egyén nehézséget okozó eltérést észlel a helyzet követelményei és a saját biológiai, pszichés, szociális erőforrásai között.
A szervezetre ható külső erőket, amelyek a szervezetre negatív hatásúak, stresszoroknak nevezzük.
Napjainkban sok olyan stressz ponttal - stresszorral találkozunk, amely megterheli nemcsak szervezetünket, de szellemi és lelki tűrőképességünket is.
A stressz lehet
- fizikai, pl.: magas hő, erős ütés,.., vagy lehet
- pszichikai stressz: társadalmi struktúrák hirtelen átszerveződése, új
szokásrendszerek, elvárások, a pénz, mint motiváció, de legnagyobb
stresszor tényező az ember számára az önbecsülés és a szeretet
megvonása vagy hiánya.
Selye János (magyar stressz kutató) szerint a stresszre a szervezet egy általános alkalmazkodási tünetcsoport
- al válaszol (az ember bio-pszicho-szociális egész).
- Testi:
fejfájás, fáradékonyság, étvágytalanság, remegés, szexuális élet zavara.
- Pszichés: beszédzavar, félelem, szorongás, emlékezés romlik, harag, lehangoltság.
- Szociális: együttműködő vagy ellenséges.
Az, hogy egy adott helyzetet stressz helyzetnek élünk-e át számos tényezőtől függ.
Először is az egyén szubjektív élményétől, hogy mit tekint félelmetesnek vagy szorongáskeltőnek, másrészt az egyén idegrendszeri, pszichikai adottságaitól, teherbíró képességétől.
Bizonyos fokú stresszre szükség van, ez ugyanis inspirál, motivál, tevékenyebbé tesz. Ha azonban folyamatosan túl nagy nyomás nehezedik az emberre, az inkább árt neki mint használ: hatékonysága elkezd csökkenni, egyre több hibát vét, ingerlékennyé és fáradékonnyá válik. Ha különböző módszerekkel nem vezeti le, előbb-utóbb komoly testi és lelki problémákkal kell majd szembe néznie: álmatlanság, kiégés, depresszió, gyomorfekély, különböző szív- és érrendszeri megbetegedések.
Művészetterápia
Különböző művészeti technikák segítségével - képzőművészet, mozgás, zene - a résztvevők a művészet eszközein keresztül kifejezik élményeiket - öröm, félelem - ezen keresztül önismeretet szerezhetnek. Ehhez semmilyen előképzettség nem szükséges, mert nem egy művészi alkotás létrehozása a cél, hanem az alkotás folyamata közben átélt érzelmek, asszociációk, gondolatok, az egyén belső tartalmainak a megjelenése.
A művészetterápia segít abban, hogy felfedezhessük önmagunkat, belső világunkat, motivációinkat, testi, lelki, szellemi működésünket.
A művészetterápia lényeges alapgondolata, hogy minden ember rendelkezik egy ösztönös, kreatív belső énnel, mely az egészséget és a pozitív irányba való mozdulást kivánja. Az alkotó jellegű gyakorlatok segítségével elérhető ez a legbelső én, és előhívható a gyakorlatba, támogatva ezzel a gyógyulás vagy változás folyamatát. Az alkotó folyamat által megerősödik az önbecsülés, önismeret és önkontroll, megtapasztalhatóvá válik az elégedettség és kompetencia érzése. Ezeken túl a legtöbb ember számára az alkotás és a különböző kreatív gyakorlatok kellemesek, szórakoztatóak, így a terápiás "munkát" a terapeutával és a csoporttagokkal pozitív élményként élik meg - csökkentik a stresszt.